10+1 Tudnivaló kezdő akvaristáknak

1. „Nagy” akvárium kis gond, Kis akvárium nagy gond!
Azért ezt a pontot vettem, legelőre mert a legtöbbször ezt lehet hallani egy kezdőtől: „elég egy kis akvárium és ha beletanulok akkor majd lesz egy nagyobb”. Ennek általában az a következménye, hogy néhány hónapon belül az akvárium a szekrény tetején vagy a pincében landol, mert sorra jönnek a bajok: betegségek, hal- és növény pusztulás, algamező, pocsolyaszag, zavaros víz stb. A minimális kezdő méret 55 liter, de ideálisnak inkább egy 80-100 literest mondanék, az ez alatti vízmennyiségnél nagyon gyorsan felborul az egyébként is törékeny biológiai egyensúly. A kis méret (beleértve a nano akváriumokat) csak haladóknak és profiknak ajánlott.

2. A halak nem csak akkorára nőnek, mint amit az akvárium mérete megenged!
Ez részben igaz is meg nem is, mert a halak maximális mérete genetikailag adott, de hogy ezt eléri-e azt több tényező befolyásolja. Ha egy nagyra növő halat egy kis akváriumba teszünk, akkor valóban egy bizonyos méret fölé nem fog fejlődni, de sokkal bágyadtabban fog viselkedni, árnyéka lesz a valódi önmagának, valamint fogékonyabb lesz a betegségekre, ami az idő előtti elpusztulásához vezethet. A vásárlásnál mindig a halak kifejlett méretével kell számolni, nem szabad már a kezdetekkor (később se) túlzsúfolni az akváriumot.

3. A talajlakó halak nem eszik meg a többi hal ürülékét!
A páncélos harcsákat gyakran nevezik házmesterhalnak is, ebből sokan arra következtetnek, hogy rendes „házmester” módjára teljesen kitakarítják az akváriumot és minden szennyezést beleértve a többi hal ürülékét is elfogyasztják, ám ez nem igaz. Valóban hasznos kis halak tudnak lenni, olyan szempontból, hogy folyamatosan túrják az aljzatot és megeszik a lehullott eleséget, ezáltal megakadályozzák, hogy az bomlásnak induljon és lerontsa a vízminőséget, valamint felkavarják a lerakódott mulmot, amit a szűrő ezáltal könnyebben összeszed, tehát tényleg kevesebb ürülék végzi az aljzatban. Természetesen optimális etetés mellet nem keletkezik annyi maradék, ami elég nekik, ezért célszerű őket is külön etetni.

4. Az algaevő halaknak is enni kell adni!
Az algaevő harcsákat legtöbben azért veszik, hogy elpusztítsák az algákat. A legtöbb akváriumban nem keletkezik annyi alga, ami folyamatosan eleséggel látja el a halakat, ha meg igen akkor ott valami nagyon nagy gond van. Ezért az algaevő halakat is kell külön etetni. A legjobb nekik valamilyen forrázott zöldség: saláta, uborka, sütőtök, cukkini stb. de jobb híján lehet kapni tablettás tápokat is. Megjegyzem az alga halakkal történő etetése csak a probléma tüneti kezelése (egy kevés alga minden akváriumban természetes), holott a problémát a gyökerénél kell kezelni. Ilyenkor meg kell vizsgálni, hogy megfelelő-e a szűrés, világítás, a víz tápanyagtartalma, a víz minősége stb.

5. Az akvárium feltöltése után nem mehetnek bele rögtön a halak!
Az akvarista legnagyobb erénye a türelem. Az akvárium feltöltése után a legrosszabb, amit tehetünk, ha rögtön be is telepítjük halakkal. A növények beültetése és a vízzel való feltöltés után a technikát kell beüzemelni: szűrés, világítás, fűtés. Ezek után a víznek 2-4 hetet kell „érnie”, élővé kell válnia. Ennyi idő kell, hogy a szűrőben megtelepedjenek a szűrőbaktériumok és meginduljon a biológiai szűrés. Ha nem várjuk ki a kellő időt, a salakanyagok bomlásnak indulnak, megnő a mérgező ammónia szintje, aminek a halak látják kárát.

6. A szűrésnek egyfolytában mennie kell!
Először is tisztázzuk a szűrés 2 alaptípusát, a mechanikust és a biológiait. A mechanikus szűrésnél a látható lebegő részecskék kiszűréséről van szó. Hasznos, ha eltávolítjuk őket, de a halak igazából nem veszik észre ennek a hiányát, maximum a mi szemünket zavarja. A másik szűrési típus a biológiai szűrés, amikor is a szűrő anyagon megtelepedő szűrő baktériumok a salakanyagokból képződő káros (mérgező) anyagokat a növények számára felvehető anyagokká alakítják. Ennek hiányát a halak észreveszik, számunkra csak az tűnik fel, hogy a halak bágyadtabbak, betegesebbek esetleg elpusztulnak. Ha éjszakára kikapcsoljuk a szűrést, akkor a benne képződött szűrőbaktériumok is elpusztulnak, azok is bomlásnak indulnak, tovább növelve a vízben lévő mérgező ammónia szintet. A szűrőanyagokat a szűrő baktériumok védelmének érdekében tilos friss csapvízben kimosni, mert a benne lévő klórgáz elpusztítja őket és megint csak bomlástermékekkel terheljük az akváriumot.

7. Nem elég csak az elpárolgott vízmennyiséget pótolni!
A szűrés melléktermékeként képződő anyagok nagy részét a növények felveszik, amennyiben kellő számban vannak ültetve. Viszont az akvárium vizében képződnek olyan anyagok, amiket a növények sem képesek felhasználni. Ezért, ha az elpárolgott vizet pótoljuk csak, akkor a vízben ezek a káros anyagok megmaradnak, folyamatosan halmozódnak. Ez kb. olyan mintha minden nap ugyanabban a vízben fürödnénk, csak mindig hozzáengednénk egy kicsit. Ezt megelőzendő szükséges a rendszeres 10-50%-os vízcsere, hogy a káros anyagokat ne csak halmozzuk, hanem csökkentsük is. A vízcseréket mindig 1-2 napot pihentetett vízzel végezzük, mert ennyi idő alatt kiszáll belőle a mérgező klórgáz.

8. Igazit, ne műnövényt!
Ha nincsenek igazi növények az akváriumban, akkor nincs ami felvegye a szűrés melléktermékét. A műnövényekkel egyszerűbb bánni, de ezzel kis is merítettük az előnyei listáját. Az élő növények fény hatására oxigént termelnek, ezen kívül sokkal természetesebben hat egy szépen benövényesített akvárium, mint egy adag műanyaggal díszített. Sokan ott hibáznak, hogy mindenféle növény összevásárolnak és utána csodálkoznak, hogy egy részük elpusztul. A növényeknek is különböző igények vannak (fény, tápozás, vízkeménység, Ph stb.). A kezdők számára például a kis fényigényű és könnyen tartható anubiasok a legjobbak.

9. A halakat sem kell degeszre tömni!
A kövér hal nem szép hal! Annyi eleséget kell a halaknak egyszerre adni, amennyit néhány perc alatt megesznek. Ha többet adunk, akkor az el nem fogyasztott eleség bomlásnak indul és lerontja a vízminőséget. Lehet etetni naponta egyszer vagy kétszer, nyilván az utóbbi esetben egyszerre kevesebbet kell nekik adni. Mivel a természetben sem találnak mindig eleséget, ezért a halaink egészségének védelmében heti 1 koplaló napot kell beiktatni.

10. A kevesebb néha több!
Sokszor halottam már hogy valaki így vásárol halat: „2 pirosat meg 3 kéket meg 1 sárgát kérek”. Sajnos elég sok kereskedő nem törődömség, vagy a hozzá nem értés miatt nem szól vagy tévútra viszi szegény kezdő akvaristát. Elfelejtik közölni hogy ahány díszhal annyi féle igénye van (hőmérséklet, vízkeménység, Ph, sótartalom, társíthatóság, eleség stb.), ezért a vásárlás előtt célszerű átgondolni és utánanézni a kiválasztott halak igényeinek, mert ezzel sok bosszúságot tudunk megspórolni magunknak. Néha még az egy tájegységről származó halaknak sem egyformák az igényeik. Nem mindegy hogy rajhalról van-e szó vagy olyanról, ami párban érzi jól magát, vagy esetleg olyanról, ami a szaporodási időszakot kivéve magányosan úszkál, vagy erősen területvédő. A rajhalaknál, csapathalaknál ökölszabálynak mondható hogy min 6-10 db, de inkább minél többet célszerű együttaratni. Ha csak 1-2 darabot tartunk belőlük, akkor szinte biztos, hogy megbetegszenek és idő előtt elpusztulnak. A párban tartandó halakból, ha többet zsúfolunk be egy kis helyre, mint ami optimális, akkor a domináns pár a halálba hajszolhatja a többi párt. Általánosságban elmondható hogy inkább kevesebb fajta halból legyen egy akváriumban nagyobb egyedszám, mint ugyanazzal az összlétszámmal sokfajta hal.

10+1. A Vízkezelők, fertőtlenítőszerek nem csodaszerek!
Sok boltban az akvárium szettek mellé adnak mindenféle cseppeket. Ezeket két részre lehet osztani, a gyógy- vagy fertőtlenítőszerekre és a különféle vízkezelőszerekre. Ezek közül egyik sem csodaszer, egyszerűen a gyártóknak és a boltosoknak nem kevés bevételük származik az eladásukból. A vízkezelőszerek között léteznek hasznosak, amik segítik az akvárium indulását, mint pl. a különböző akváriumindító baktérium kultúrák, amik gyorsíthatják a víz érését, de nem váltják ki a várakozási időt. A fertőtlenítőszereket és a különböző gyógyszereket sokan megelőzésként adagolják a vízhez, de ezekkel pont az ellenkezőjét érik el, mert a hasznos szűrő baktériumokat is elpusztítják aminek megint csak bomlástermék a vége.

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s